2007. március 31-én Kávéházi beszélgetések sorozatát indította el a Kerepesi Baráti Körrel kibõvült Szilasligetért Közhasznú Egyesület. Múlt századi kávézók hangulatát felelevenítve, ahol azért gyûltek össze az emberek, hogy egy finom kávé elfogyasztása mellett újságot olvassanak, megbeszéljék a világ dolgait.
A kávéház a társasági élet fontos színtere, a polgári demokrácia fészkei. Elsõ alkalommal, Saly Noémi, történész tartott elõadást „Otthonunk a kávéház” címmel. Mesélt nekünk a kávézás történetérõl, a budapesti, nevezetes kávéházakról, kávéházi irodalomról, mennyire formálta a kávéház a közéletet, politikát, hogyan szolgálta a mûvészeti életet, méltatta a régi híres kávésokat.
„A kávéházban az újságolvasás szolgált a legkézenfekvõbb módon a beszélgetések kiindulópontjául. A "mit szól hozzá, hogy..." varázsige minden korban és körben hatékony. A pesti kávésok már a 18. század végén gondoskodtak olvasnivalóról.
Egy korabeli francia forrás szerint a francia forradalom hivatalos lapját, a Moniteurt "Európa-szerte kedvelték, de különösen Magyarországon sokan olvasták". Ez olyannyira igaz, hogy Pesten mindegyik kávéházba járt. Az újságolvasás persze összekapcsolódott a politizálással is: a kávéház – mint bárhol máshol Európában – úgy volt fészke minden demokratikus, polgári forradalomnak, ahogyan a kocsma fészke volt minden diktatúrának. Voltak kávéházak, mint a Balaton vagy az Abbázia, ahonnan annak idején kormányokat váltottak le. Ezeken a helyeken fontos információkat lehetett szerezni a közhangulatról. Molnár Ferenc szerint ezek a „politikus kávéházak” még a sajtó fölött is álltak, és ezt egy diktatúra nem tûrhette.
A pesti kávéházak vetélkedtek abban, hogy hol van nagyobb, változatosabb újságkínálat. A rekordot a századelõn "a világ legszebb kávéháza", a New York tartotta, a maga 400 újságjával, amelyek között nemcsak a Magyar Bõripar vagy a Fûszerkereskedõk Közlönye, hanem spanyol vagy cseh napilapok és a legdrágább párizsi, londoni divatlapok is szerepeltek.
Az 1930-as, 40-es években mûködött a Nagykörúton egy kis üzlet „irodalmi tejivónak" nevezte magát, ahol állítólag még nagyobb választék volt. Az óriási befektetés bõven megtérült: Pápa úr kis üzletét a város legtávolabbi negyedeiben lakók is felkeresték, hogy másutt hozzáférhetetlen lapokat elolvassanak.
Elsõ kávéházi beszélgetésünk, hosszú kötetlen beszélgetéssel zárult.
Május 15-én György Gáborral, az Európai Bizottság Magyarországi Képviselet-vezetõjével. „Magyarország az Európai Unióban” címen hosszan elemeztük az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseinket, kételyeinket. Az európai uniós tagság társadalmi és gazdasági hatásait Magyarországra. Kérdések merültek fel az Unió és a világ nagyhatalmainak számító államok kapcsolatáról, a magyar lakosság EU-hoz való viszonyáról három évvel a tagság után.
Június 12-én vendégünk Gaál Attila, a Hungaroring Sport Zrt vezérigazgatója, és Dancsó Pál gazdasági igazgató vállalták, hogy tabuk nélkül válaszolnak „Kötetlen beszélgetés ¦ reflektorfényben: a Hungaroring vezetõsége” esten a lakosságot régóta foglalkoztató, és megosztó versenypálya mûködésérõl. A közel három óra alatt a beszélgetés érintette a zaj-, forgalom-, szemét- és közbiztonság kérdéskörét, mindazt, amit a megjelentek fontosnak tartottak. Egyértelmûvé vált, hogy a Hungaroring vezetése és a település lakossági találkozója nagyon is szükséges volt, sikeresnek mondhatjuk, hogy megismerhettük egymás nézeteit.
Ezt a párbeszédet folytattuk október 16-án, „Kötetlen beszélgetés II ¦ vendégünk: a Hungaroring vezetõsége„, ekkor Gaál Attila, A Hungaroring Sport Zrt vezérigazgatója ismertette az elkészült zajvizsgálat eredményét, és válaszolt a felmerült kérdésekre.
2007-en a programsort novemberben Fogarasiné Deák Valéria, országgyûlési képviselõvel több órás õszinte beszélgetéssel zártuk Képviselõ asszony beszámolt a kormány, a párt helyzetérõl. A kistérség, és Kerepes választói, lakossági gondok. Több kimeríthetetlen téma vetõdött fel, egészségügy, közigazgatás, hitel, amit az idõrövidsége miatt, újabb találkozók szervezésére ad lehetõséget.
