Kerepesi Közélet

Bugás macskamenta (Nepeta pannonica)

Ennek a ritka gyógynövénynek a latin neve is magyar eredetére utal. Bugás macskamentának hívják. A furcsa név onnan ered, hogy a macskák nagyon kedvelik, ha nem védjük, a kertben nem marad meg sokáig. A patkányok viszont viszolyognak tőle, ezért gabonatáblák mellé gyakran telepítik. Franciaországban egyik fajtáját saláták ízesítésére használják. Gyógyhatása a virágos ágvéghajtásnak van, ezt gyűjtjük.

p> Levelei a mentáéhoz hasonlítanak, egyes tulajdonságai is, például fertőtlenítő és nyugtató hatása. Elsősorban meghűléses megbetegedésekre használjuk, megfázásra, torokfájásra. Ilyen esetekben napi két csészével is ihatunk belőle. Folyamatos fogyasztása a téli időszakban (heti 1-2 alkalommal) nagy mértékben segít kivédeni az influenzát és a megfázást. Oldja a lerakódott váladékot az orr-és homloküregben, a mellkasban. Rendkívül jó izzasztó hatása van. Csillapítja a köhögést.

p> Emésztési problémákra is ajánlott, görcsoldó hatását is ismerjük. Erdélyben székletlazításra isszák. Újabb felfedezés, hogy napi három csésze macskamenta tea elmulaszthatja a narancsbőrt.

Bízzunk benne, hogy 2011. sikerekben is lehet gazdag, de így januárban, a kultúra napja hónapjában érdemes elgondolkodnunk, mit várunk az évtől, hogy tervezzük-e, ha igen. hogyan is, szűkebb és tágabb közösségeink életét. Napjaink gazdasági helyzetében nehéz megnyugtató válaszokat adni, de talán pont ezért javasoljuk, 2011-ben jóval nagyobb hangsúlyt fektessünk a kultúrára. Nem elég, az év jeles eseményeire figyelni, számos alkalom van, amikor teljesebbé tehetjük életünket, feltöltődhetünk, javítva ezzel életünk minőségén, csökkenthetjük magányunkat, oldhatjuk a bennünk és környezetünkben lévő feszültségeket. Aktívan vegyünk részt minél több kulturális eseményen, a fontos hagyományok megőrzésétől a különböző önszerveződő csoportok rendezvényein át. A magyar kultúra napján, a Himnusz születésnapján azt kívánom Önöknek, mindennapjaink része legyen a kultúra.

Ezért is, többek kérésére teljesíteni fogjuk, hogy rendszeresen hírt adunk az Egyesület életéről, rendezvényeiről. Ebben az évben, 2011-ben Egyesületünk alapításának 10. évét tapossa, ezt a szép kerek évfordulót méltón szeretnénk megünnepelni.

Bemutatjuk az elmúlt évek komoly teljesítményeit, terveinket. Már most is olvasható egy nagy jelentőségű eseményünk beszámolója. 2010. november 6-án ünnepeltük Kerepes településrészének, Szilasliget alapításának 100. évfordulóját. A rendezvényen nagy hangsúlyt fektettünk az alapító, Wéber Ede személyének bemutatására.

Itt megáll a busz,de fedetlen.

Ez fedett,de itt nem áll meg a busz.

Amiben nincs különbség;

a hó nincs eltakarítva és mindkettőt "értelmes"emberek alkották az adófizetők pénzéből.

Vasárnapi gondolatok

A késő őszi időjárásra nem lehet panaszunk, november hónap szép, derűs, kicsit hűvös napokkal köszöntött ránk, mi közben a Szilasligetért Közhasznú Egyesület és a Kerepesért Baráti Kör tagjai Szilasliget megalapításának 100.évfordulójára, és létrehozójának: Wéber Edének tiszteletére rendezett megemlékezésre készültek. Mint minden rendezvény előtt általában mindenki , - aki valamilyen formában részese az előkészületeknek - kicsit izgultunk, voltak kétségeink, kik jönnek el a meghívottak közül, ki ér oda időben, elég lesz-e a hely,……

Azután elérkezett a nap, amit vártunk, és gyönyörű, szinte tavaszias napsütésre ébredtünk. Se köd, se felhő, sem a szokásos november reggeli hideg. Szinte ránk mosolygott a természet, és természetesen azokra a vendégeinkre, akik messzebbről jöttek hozzánk. Mindenki időben érkezett, örömmel fogadhattuk Svájc budapesti Nagykövetét és kedves feleségét, Helvécia, Ballószög küldötteit, Wéber Ede leszármazottait és a szép számban megjelenő kerepesi és szilasligeti lakosokat, az ízlésesen berendezett, minden igényt kielégítő teremben a Royal Station épületében. Ez az épület jelenleg Kerepes Nagyközség egyik legreprezentatívabb, legmodernebb, legbarátságosabb, ünnepi összejövetelre legalkalmasabb helye. Itt került elhelyezésre az a nagyméretű tabló, ami Wéber Ede életéről, Szilasliget múltjából és a korábbi megemlékezésekről készült képeket tartalmazta. Baráti, mondhatni, hogy szinte családias légkörben történt a megemlékezés, gördülékeny tolmácsolással segítette ünneplésünket Friedrich Springer /Ugrójani/, érdekessé tette az Aranyeső Nyugdíjas Klub néhány tagjának dalolása és emelte a méltóságát a község kántorának egyházi éneke. Mindenki átérezhette az ünneplés méltóságát, mégis családias meghittségét, vidámságát.

Ezután mindannyian átmentünk a községi temetőbe, ahol néhányan még csatlakoztak hozzánk, és Riskóné Fazekas Márta lelkészasszony rövid, de Svájcot és Wéber Edét leginkább jellemző beszéde után elhelyeztük a megemlékezés virágait Wéber Ede nyugvó helyén. Egy percre megemlékeztünk a Wéber-sírtól nem messze lévő síremléknél Liptay Tivadar néptanító és iskolaigazgató úrról is, akinek a tevékenysége és személye szervesen hozzátartozik a 100 éves Szilasliget /alias: Helvécia-telep/ múltjához. Itt búcsút vettünk Nagykövet Úrtól és Feleségétől, akik programjuk szerint tovább utaztak, és a vendégeink nagyobb részétől, a még mindig gyönyörű, testet és lelket melegítő napsütésben. /A temetőben 2005 óta ez volt a hetedik megemlékezésünk, és szinte csodával határos módon, minden alkalommal kisütött a nap és mindvégig kristálytiszta kék ég ragyogott ezeken a napokon. /

A Royalban, szűkebb körben, még egyszer összejöttünk azokkal a barátokkal, akik régóta segítették azt a munkát, ami Wéber Ede életének felkutatására, Szilasliget /Helvécia telep/ múltjának felderítésére vonatkozott. Cseh Miklós úr /Helvécia volt polgármestere/ érdekes történeteket mesélt, Berencsiné Csöpike saját versét olvasta fel, ami a Wéber család tiszteletéről szólt, Farkasné Marika az egyik legrégebben Szilasligeten élő asszony is mesélt a hajdani emlékekről. A hangulat nagyon jó volt, a találkozás eredményes, ismétlésre méltó volt. Köszönet érte mindenkinek! Adja Isten, hogy folytatása következhessen!

Szilasliget, 2010. november 7.