A település vezetõinek az egyik legfontosabb feladata a gazdaságirányítás, ezért is fontos, hogy ismerjük az önkormányzati költségvetés lélektanát.
Az önkormányzati költségvetése szorosan kapcsolódik az államháztartáshoz. Bevételi oldala a központi költségvetésbõl származó átengedett bevételek visszajuttatása az önkormányzatoknak. A személyi jövedelemadó helyben maradó, és népességszámhoz, vagy feladatmutatókhoz meghatározott feladatokra, normatíva rész. A normatív állami hozzájárulás felhasználási kötöttség nélkül, az önkormányzat saját döntési joga, hogy milyen feladatra használja. Ezt egészíti ki a központosított támogatások meghatározott feladatra, felhasználási kötöttséggel járó címzett és céltámogatásai: a helyi nagy költségigényû, kiemelt fejlesztési és rekonstrukciós feladatainak megvalósításához, a saját erõ kiegészítésére szolgálnak. Az Egészségbiztosítási Alaptól átadott pénzeszköz finanszírozza az önkormányzatok által biztosított egészségügyi ellátás mûködtetését. Ezenkívül további támogatás a területi kiegyenlítõ és céljellegû decentralizált támogatás, illetve az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévõ önkormányzatok támogatása.
Természetesen minden önkormányzatnak rendelkeznie kell saját bevételekkel, mint például a helyi adók, intézményi bevételek, átvett pénzeszközök, és a hitel (mûködési, és felhalmozási célú hitel) is. A kiadás tervezése, szorosan kapcsolódik a meghatározott feladatokhoz kapcsolódó bevételekhez. A kiadási oldalon elsõsorban az úgynevezett kötelezõ feladat ellátást kell biztosítani, a fejlesztések, felújítások szükségleteit. Az önkormányzat költségvetését a ciklus programban megfogalmazott feladatok, adott évre lebontott feladat vállalásai és a központi költségvetési irányvonalak figyelembe kell megtervezni.
A helyi önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevõszék ellenõrzi. A könyvvizsgáló véleményérõl köteles a megbízó képviselõ-testületet tájékoztatni. Az írásos véleménye nélkül érvényes döntés nem hozható!
Nézzük, hogyan mûködik ez Kerepesen. Elemezzük a Kerepesi Vélemény 2010. februári szám 5. oldalán megjelent szép, színes tortadiagramok alapján a bevételi és a kiadási oldal meghatározó tételeinek egyensúlyát.
Az alábbi táblázatból jól láthatjuk, hogy a normatív állami hozzájárulás felhasználási kötöttség nélküli része nem fedezi a személyi jellegû juttatásokat, közel 100 millióval költünk többet személyi jövedelemre, mint amennyi a fedezete.
Meghökkentõ eredményt kapunk a következõ táblázatban. A vagyonhasznosításból (a település lakosságának ingatlanvagyonának eladásából) származó bevételek, a felhalmozási pénzeszközátvétel, és felhalmozási hitelfelvétel együtt 140 millióval haladja meg a beruházásra, útépítésre, intézmények korszerûsítésére, stb. tervezett kiadást.
Külön figyelmet érdemel a hitelfelvétel. A szép, színes tortadiagramból azt a szomorú tényt is láthatjuk, hogy a hitelre fordított 132 millió forint kidobott pénz, mert annyit költünk hitel és kamat kiadásokra, amennyi fedezné az éves tervezet fejlesztéseket.
Tehát évente három utca teljes körû építését, felújítását fizeti ki a település lakossága közel 20 évig a jelenlegi önkormányzat pénzpazarló döntései miatt, anélkül, hogy épülnének utak. Ez a felelõtlenség 20 éven át meghatározza a település gazdálkodását, minden soron következõ képviselõtestületnek a hiteltörlesztés kigazdálkodása lesz a legfontosabb feladata. Arra persze gondolni sem merünk, hogy a hitelt bérköltségre költené az önkormányzat.
